Figyelem, sörérdekű bejelentés következik! Aki Pesten van péntek-szombaton és szomjas (vagy csak kíváncsi a magyarországi kisüzemi/kézműves sör jelenére), az menjen el a nyóckerbe a Mikszáth térre az első FŐZDEFESZTRE. Igen, kurvajól hangzik, vérzik a szívem, hogy nem lehetek ott. Kattintsatok a képre, menjetek el - s valaki meséljen majd...

A Havré (nem tévesztendő Le Havre francia kikötővárossal) hercegeiről elnevezett sör kicsit átverés. Vagy legalábbis megtévesztő. Tourcoing városka nevével IS hirdeti magát, de alapos kutakodás után kiderül, hogy magát a sört a már említett Huyghe-i serfőzde (Delirium Tremens) állítja elő. Ez azért érdekes, mert a serfőzde flamand, Havré pedig vallon, Tourcoing viszont az Ancien Regime egyik francia határvidéke volt - amúgy ezen terület urai (a seigneur-ok) adják a söröcske teljes alcímét (a két nemesi cím egybeforrott egy bizonyos ponton). Jó kis történelmi-kulturális katyvasz, az biztos. De hát többek közt ezért se kell multicégek egyensöreit inni, amikor a kis márkák mindegyikének egy csomó története van... még ha a sört máshol is főzetik. A kissé jellegtelen címkén pedig (valószínűleg) Havré épületeiből látható egy kevéske, a műfajmeghatározás pedig (nálunkfelé) egyedi: "artisanale", azaz kézműves sör.

Maga a nedű közepesen erős (6,2%), nagyon sok úszkáló szárazanyagot, lerakódást tartalmaz, pont mint nagyobbik testvére, a Delirium Tremens, de íze fakóbb, szerényebb, kevésbé harsány. Habja sem mérhető hozzá, de a tipikus nagybuborékú, üvegben érlelt, pezsgő korona megvan hozzá (tulipános belga pohárban nem éri el a direkt habnak kitalált magasságot). Enyhén fűszeres, gyümölcsös ízéből egyik hozzátevő se válik dominánssá. Szénsavas, frisses, egy egész pici komló megmarad a szájpadláson lecsúszás után is, de nem bántó. Akik az előzőleg kibeszélt Barbãr mézességét sokallják, azoknak valószínűleg tökéletes lesz. Nem a legeredetibb, de kellemes belga sör, nem kell hasraesni tőle, ám kedvezményes árba belerohanva megéri kipróbálni.