Nem ez az első sör, amit (ugyebár alkoholtartalma okán) valamiféle ördögről neveznek el. Ezt most éppen Belzebúb egyik változatáról, amit a minimalista, de tetszetős dizájn is alátámaszt (a 8 egész 4-et hatalmas betűkkel jelző feliratban a vessző egy ördögfarok). Ami máris furcsa a dobozon (ezt a verziót csak pléhben árulják, van egy még erősebb változata, amit üvegben is), hogy büszkén hirdeti: "canned in Holland". Errefel kiderül az apróbetűs részről, hogy Franciahonban gyártják. És belga típusú... szóval erről ennyit. Nem tudtam megfejteni, mirevaló a multi-kulti. A sör színében is hozza a belzebúbi felütést, szimpatikus sötétgyantás-rőt színben díszeleg (szűretlen). A habja is megvan hozzá, de korántsem mérhető pl. a Duveléhez (ami szintén ördögöt jelent). Az íze is az a tipikus belga forte-íz akar lenni, karamell-felhangokkal maszkírozva az alkoholtartalmat. Sajnos (valószínűleg a bádog miatt) van egy nagyon lehangoló ipari-fémes mellékíze, ami tönkreteszi az édes, gyümölcsös, fűszerezetlen, alig pörkölt, amúgy nem is rossz alapízt. Mintha valahol itt gyártották volna az Ursus-gyárban... A legkellemetlenebb viszont az az utóíz, ami a szájban marad jóval a lenyelés után is, semmire se hasonlít, legfeljebb a komlóra. Egy jól induló, de félresikerült sör ez, azoknak, akiknek ízlésük nemigen van, csak hamar meg akarják vetni, mint Sue Ellen (ez a része tényleg működik...). Lassan, nehézkesen iható, túlsúlyos pia ez. Feljavítva, üvegben érlelve még el tudom képzelni fűszeres szárnyasételekhez, így viszont nem valószínű, hogy gyakran hozzányúlok (az Auchanban lehet kapni).