Nemcsak szar sört vásároltam Magyarországon, hanem kivételesen finomat is. Már régóta meg akartam kóstolni a Corsendonk apátság termékét, jókat hallottam róla. Nos, a Corsendonk nem igazán apátság, hanem igazából perjelség. Ha nem érted, nézz utána. Mindenesetre az üveg formaterve és látványa az egyik legszimpatikusabb, legminimalistább az általam látottak közül: nem ragasztott papír, hanem direkt az üvegre negatívban nyomtatott kép Szűz Máriával és a Bébijézussal, "természetesen" 0,33 litres, de nem a dundi belga fajtából, hanem karcsú üvegből. Úgy tudom, ebből van becsületes, 0,75 litres verzió is, s csak szólok, hogy lassan közeleg a születésnapom. Nos, a flamand Corsendonk a középkor vége óta létezett egész az 1700-as évek végéig, amikor megszüntették, majd jó kis hiátus után, kb. születésem óta (trivia!) elkezdték használni marketingnek a perjelség nevét sörforgalmazásra. Állítólag a sörök maguk nem itt főződnek sajnos, pl. konkrétan az Agnust ugyanaz a cég főzi, amelyik a kiváló Blanche de Namurt. Ami nem feltétlen baj.

Apátsági serlegbe töltve szép, bőséges, de hamar apadó, szappanhab-szerű koronája van. Egy árnyalatt sötétebb szalma a színe, az üveg alján még jócskán marad élesztő - ez is az üvegben fejezi be az érést. Az első, ami megüt kóstoláskor, az a finom citrusos-gyümölcsös íz, ami a tripelek sajátja. Nem annyira testes, mint nagyobb testvéreik, de kellően szénsavas, üde sör. A kesernyésség csak később, pár korty után bújik belő. Az alkohol kellő módon bújtatva van, nem bántó. Keserű komlóízt hagy a garaton, meg még valami alig érezhető mellékízt (sajnos, nem tüntetik fel, milyen adalékanyaggal ízesítik). Kicsit kár, hogy nálunkfelé nem kapni, kíváncsi vagyok, mennyit kéne lepengetni érte. Mert ugyan nagyon rendben van ez a sör, de ezért a pénzért már szinte lehet Chimay-t vagy valami igazán királyit venni. Persze, indulásból veri a mezei Lefféket meg efféléket, de nem ez a sör fogja visszahozni Krisztus urunkat a keresztről.

Még régebb tették szóvá a búza-Bergenbieres bejegyzésnél, hogy ugyanaz lehet a marketingese, mint ennek a sörnek. Nos, nemcsak a marketinges volt ugyanaz, hanem az egész sör cakkompakk. Egy az egyben. Ugyanaz a rohadt multicég gyártja mindkettőt (hogy létezik, hogy ezek mindent fel tudnak vásárolni?). Úgyhogy ami vonatkozik arra, az vonatkozik erre is. Annyi a különbség, hogy ezt üveges változatban teszteltem (legutóbbi pesti tartózkodásomkor vásároltam a Filmszemle alatt), de ez sokat nem oszt vagy szoroz. A szemtelenül hígított witbier-íz, a koriander, minden stimmel... kivéve a csomagolást, a lovacskás Borsodi messze übereli a kitalálatlan, dizájnolatlan román változatot. De ettől az üveg tartalma nem lesz sokkal jobb. Nem túl kényes szűzlányoknak, katolikus papoknak, előrehaladott részegségi állapotban levőknek ajánlom.